Csallóköz kincsei, Pozsony, Zoboralja és Nyugat-Felvidék legszebb várai
2026 április 21-én kedden reggel iskolánk 36 tanulója és négy pedagógusa indult a kilencedik nyertes Határtalanul! pályázat úticéljához Szlovákiába. Idegenvezetőnket útközben Budapesten vettük fel, majd meg sem álltunk a dévényi várig, melyet most csak kívülről tekintettünk meg. Sétáltunk a Duna-Murva folyók összefolyásánál, ahol a vasfüggöny emlékműnél egy nemzetközi megemlékezésbe csöppentünk. Mi is megkoszorúztuk az emlékhelyét, majd Pozsonyba folytatjuk utunkat, ahol sétáltunk a vár csodás barokk kertjében, turistáskodtunk a városban, megnéztük a híres palotákat, a Szent Márton templomot, jártunk a Mihály-kapunál, megkerestük Cumilt, a csatornából kikandikáló munkásszobrát, a Roland-kutat és egy kis szabadidőre is jutott lehetőség a városban. Felsőszelibe vettük az irányt, ahol az Anikó Gold Panzió két épületében szálltunk meg. A vacsora után diákok elfoglalták szobáikat. Mivel a fiúk és lányok külön épületben voltak, minden este meglátogattunk egymást.
Második nap reggeli után a kettévágott Komárom szlovákiai részén jártunk. A belvárosi séta után a komáromi erődrendszerben, az óvárban töltöttünk feledhetetlen időt. Innen Gutára, a Kis-Duna régi medréhez utaztunk, ahol a különleges úszó hajómalmot néztük meg, valamint interaktív tanösvényen gyönyörködhettünk növényekben és állatokban. Következő állomásunk Dunaszerdahelyen, a Csallóközi Múzeum volt, benne őstörténeti, régészeti gyűjteményeket, népi építészettel kapcsolatos kiállítási darabokat nézhettünk meg. Napunk utolsó állomása a bősi vízlépcső lett. Szerencsénkre egy uszályos vízi jármű átemelését élőben tudtuk végignézni.
A harmadik nap reggelén meglátogattuk a deáki Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskolát, ahol 74 diák és tanárai vártak bennünket. Műsorral, tánccal, iskolájuk bemutatásával kedveskedtek, mi városunk logójával ellátott ajándékokkal és mézeskaláccsal leptük meg őket. A látogatás után Appony falujához utaztunk. A Tribecs-hegység fő hegygerincén, a 333 méter magas nyúlványon található Appony vár dicső romjait néztük meg vadregényes környezetben. Pazar kilátásban volt részünk, szendvicsebédünket itt fogyasztottuk el, majd a túra után megálltunk egy fagyira Nyitrán. A zoboraljai Zsérén a Zsibrice együttes néhány tagja bemutatta a tájházat és fantasztikus, hangulatos előadást varázsolt elénk néhány dallal. Zoboralja híres Kodály Zoltán munkásságáról, itt kezdett gyűjtésbe. A csitári hegyek alatt dal kapcsán Alsócsitáron felkerestük a Kodály emléktáblát, amit megkoszorúztunk, valamint el is énekeltük a sokak által ismert éneket. A hosszú nap után jólesett a főtt vacsora, majd lélekben felkészültünk a negyediken, zsúfolt napunkra.
Pénteken reggeli után Bajmócra látogattunk. A meseszép vár nem csak kívül, de belül is gyönyörű. A csodás belső kialakítású várban a családi kriptában és a nem hétköznapi cseppkőbarlangban is jártunk. Innen Trencsén impozáns várába látogattunk, ahová a belvárosból sok lépcső vezetett fel. Fantasztikus kilátásban volt itt is részünk a vár legmagasabb pontjáról. Trencsén neve egybeforrt Felvidéken Csák Máté nevével. Következő állomásunk a magányos kősziklán álló Beckó vára volt, ahol még korabeli játékokkal is volt lehetőség ismerkedni. A vár alatti faluban született Mednyánszky László festő. A vacsora után össze kellett pakolnunk, mert másnap már utunk utolsó napjára ébredtünk.
Reggeli után szállásunkat elhagyva Deákiba tértünk vissza, ahol a Szűz Mária tiszteletére épített két tornyos középkori eredetű templomot kerestük fel. Ebben a templomban hangozhatott el először az Ómagyar Mária siralom. Innen az Eszterházy család ősi rezidenciájához látogattunk. A neogótikus kastély kertjében Kodály Zoltán fejszobrát kerestük fel és koszorúztuk meg. A hatalmas kertben lehetőség volt szendvicsebédünk elfogyasztására. Az Eszterházy kastély éttermében eredeti festmények és kiállított tárgyak teszik emlékezetessé a látogatást. Tovább utazva Galantára a Honismereti Múzeumban helyi idegen vezetéssel bepillantást nyerhettünk néprajzi és kulturális emlékekbe valamint egy gyógyszertár rejtelmeibe is. A vasútállomás bejárata mellett újabb Kodály emléktáblát koszorúztunk meg. Valaha itt élt Kodály Zoltán, mivel édesapja állomásfőnöként itt tevékenykedett. Galántai rövid szabadprogramunk után elindultunk haza, hogy este már mindenki itthon vacsorázhasson.
Köszönetemet kell kifejezzem kollégáim felé, hogy ismét társaim voltak ebben az élménydús utazásban!
Köszönöm a szülőknek, hogy ismét bíztak bennünk és elengedték velünk gyermekeiket határainkon túlra!
Végül, de nem utolsó sorban köszönet a Csillagösvény utazási irodának, hogy közreműködött pályázatunk megvalósításában!
Mészárosné Dobák Ildikó
projektvezető
