2025/2026.

 „Légy bátor és erős”! De nem azért, mert nagyszerű vagy és bátor önmagadban, hanem mert Isten azt mondja: „Én veled leszek, harcolni fogok az oldaladon!” Mi, te és én is megtapasztalhatjuk ezt, Isten nekünk is mondja, hogy legyünk erősek és bátrak, nem azért, mert minden jól alakul és nincsenek csaták vagy vereségek, amiket elszenvedünk, hanem azért, mert ezt mondja neked és nekem is: „én veled leszek”.

A nagyböjt napjait éltük ebben a hónapban és igyekeztünk jól használni az ajándékba kapott időt, levetni „régi ruhánkat”, felölteni az „újat”.

A lelki percek, a faliújság, az installációk, az élelmiszergyűjtés, a beszélgetések, mind ebben próbáltak valamennyiünk segítségére lenni.

A nagyböjti lelkinapunk már az új hónap első napjára esett, de szervesen kapcsolódott a korábbi hetekhez és lezárta közös ünnepi készületünket a Szent Háromnap és Húsvét ünnepe előtt.

A szentmise után – a gyerekek életkori sajátosságait és a jó gyakorlatokat figyelembe véve – az alsó és felső tagozat diákjait sokféle módon szólítottuk meg. Volt vetélkedő, rózsafüzér készítés, „zarándoklat” településünk egy-egy keresztjéhez. A kicsik Zarándokút – a szeretet ösvényén – „Jöjj, kövess engem!” címmel 6 állomásos / szentmise, kézműves, dalos, úton, játszó, célom/ „zarándoklaton” vettek részt. Az utolsó állomáson az Angyal-bárányok c. mesének interaktív módon lehettek részesei a gyerekek.

A feltámadás örömével fejeztük be napunkat.

„Ne féljetek, örüljetek,
Krisztus győzelmesen
feltámadt!”

Február elején Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepén Urunk bemutatására emlékeztünk és Szent Balázs püspök közbenjárását kértük. A hittan órákon magyarázattal, dramatizálással igyekeztünk diákjainkban elmélyíteni ezeket az ismereteket.

A veszprémi egyházmegye Boldog Bódi Mária Magdolna tiszteletére zsebszentély készítésére pályázatot hirdetett. Egy 3. osztályos, ügyes kezű kislánnyal beneveztünk és sok együtt töltött alkotó délután eredményeként, elkészült a munkája, melyet elküldtünk és várjuk az értékelést.

A farsangi mulatságok után, fokozatosan közeledtünk a nagyböjti idő kezdetéhez, Hamvazószerda napjához. A kegyelmi idő ismét arra hív bennünket, hogy adjunk teret a bennünk lakó Jézusnak, hiszen Ő belülről érkezik, a lelkemben van, annak kulcsa pedig a kezemben. Úton vagyunk, de van szív ebben az útban? Ha igen, akkor jó út, ha nincs benne szív, akkor haszontalan. A találkozáshoz szükségünk van a csendre. Ebben a zajos világban nehéz rátalálni, de van időnk, hogy keressük a csendet és ha őszintén vágyunk rá, biztosan megkapjuk hozzá a kegyelmet. Ebben próbálunk segíteni a gyerekeknek és a munkatár- sainknak. A felső tagozatosok minden reggel a lelki percek segítségével mélyedhetnek el, szemük előtt pedig nap, nap után ott áll Jézus szenvedésének, végtelen szeretetének és győzelmének jelképe a kereszt. A kisiskolások hamvazószerdán Harmatszitáló pillangó történetén át léptek bele a szent időbe. A faliújság, a kereszt a kisiskolás diákok figyelmét is felhívja arra, hogy most újra készítjük a szívünket és igyekszünk magunk helyett, figyelmesebbek, türelmesebbek, engedelmesebbek lenni a többiek felé.

Minden pénteken a keresztút állomásait a felső tagozat egy-egy évfolyamával járva élesztgetjük magunkban Isten egyszülött Fia iránti hálánkat, vágyunkat a jóra való készségre.

Isten irgalma végtelen!… „Uram, eltévedtem, mint egy elveszett juh, keress meg engem, vigyél haza! Az Úr már most szeret téged. Ismeri a nevedet. Szólít téged. Ma is keres téged. Engedd, hogy újra hazavigyen.”

Te Vagy a Fény,a szívemben Jézus.
Add, hogy ne szólhasson bennem a sötét!
Te Vagy a Fény,a szívemben Jézus.
Krisztus jöjj, Te vezess utamon!”

„Szép kelet, szép nap,
nincs benned homály, mert
az örök Nap benne a király,
új esztendőben, új szívekkel,
dicsérünk Jézus énekekkel.”

Az új esztendőt hálaadással kezdtük. Megköszöntük mindazt, amit Jézus születésnapján nekünk adott.

Vízkereszt ünnepével elkezdődött a házszentelések ideje és Gábor atya – nagy örömünkre – megszentelte iskolánkat és az itt dolgozókat. Közös énekléssel fogadtuk az áldást és minden osztály ajtaján ott van a jel: 20+C+M+B+26 az osztálynévsorral kiegészítve.

Ebben a hónapban ismét figyelmünk középpontjába Szent Margit alakja került, hiszen iskolánk védőszentjének égi születésnapját ünnepeljük.

Élt egy királylány, Margit a neve,
gyermekként ő már Istent kereste.
az Ő parancsai szerint munkálkodott,
Kolostorba bevonult és imádkozott.”

Levetette régi ruháját, Istennek ajándékozta életét. Mennyi jósággal, szépséggel, titokkal gazdagodott Margit élete azzal, hogy elfogadta és engedte, hogy Isten vezesse! Mennyi jó származik abból, ha mi is rá merünk lépni egy másik útra, olyanra, ami ismeretlen, nehézségekkel is jár, de még több ajándékot, jót tartogat, mint amiben korábban volt részünk.

Erre hívjon bennünket ebben az esztendőben Szent Margit életpéldája!

Ne félj a változástól, merj lépni! Nem lesz könnyű, de ajándékot hordoz!

Ég szülte Földet, Föld szülte fát,
Fa szülte ágát,
Ága szülte bimbaját,
Bimbaja szülte virágját,
Virágja szülte Szent Annát,
Szent Anna szülte Máriát,
Mária szülte Krisztus Urunkat a világ megváltóját.

Az év utolsó hónapja sokféle lehetőséget adott arra, hogy lelkünk megújulásáért tegyünk. Az adventi időben a hagyományink mentén alakítottuk iskolánk lelki programjait. A hajnali szentmisék után a nagyiskolában lelki percekkel, a kisiskolában egy-egy mesével, ill. adventi közös énekléssel indítottuk napjainkat.

Szent Miklós püspök követét a 4. osztályos kisdiákok tanítóik segítségével hívogatták a templomba, akinek látogatása az idén is nagy örömet szerzett mindannyiunknak.

 Egyházmegyénk és iskolánk reál munkaközössége is betlehem készítő pályázatot hirdetett meg, melyhez sok család csatlakozott. Sok szép és ötletes munka készült, melyeket iskolánkban kiállítás keretében nézhetett meg minden érdeklődő. Zsámboki Levente 1. osztályos kisdiák munkáját Egerben különdíjjal jutalmazták.

 Mindezek mellett az idén bekapcsolódtunk a Legyél te is MosolyManó c. programba. Az idén is közel 60 csomagot küldtek be iskolánkba diákjaink családjai, melyekkel azoknak a gyerekeknek is örömtelivé tették az ünnepet, ahol más módja nem volt az ajándékozásnak. „Jót tenni jó!” Nagy öröm számunkra, hogy ez a gondolat sokak szívében gyökeret vert és minden évben gyűlnek az angyalbatyuk.

A városunk adventi koszorúján hétről hétre fellobbanó gyertyák mellé a szíveket megszólító irodalmi összeállításhoz és a mellé fogyasztható finomságokhoz a sok segítő között ott voltak iskolánk tanárai és diákjai is.

A pásztorjátékkal az 5. osztályos gyerekek örvendeztettek meg bennünket, akiket osztályfőnökeik készítettek fel. Két ízben is örülhettünk nekik. A lelkinapon és az éjféli szentmise előtt. Az Idősek Otthonának lakói is láthatták Jézus születésének történetét, akiket ajándékokkal az adventi időben most is meglátogattak a felsőtagozatos gyerekek. A nyugdíjas pedagógusoknak a 3. osztályosok készítettek ajándékot és a 8. osztályosok voltak a kézbesítő angyalok.

Az adventi lelkinapunk a közös éneklés után szentmisével folytatódott, amit Krisztián atya, a lelkinap vezetője mutatott be. Arról beszélt, hogy földi életünkben úton vagyunk és a tarisznyánkba nem mindegy mit viszünk magunkkal. Biztatta a gyerekeket, hogy merjenek beszélgetni Istennel, nem ciki a gyónás. A kicsiknek A karácsonyi narancs c. történetet játszottuk el, amibe aktívan bekapcsolódhattak a gyerekek.

Reméljük, hogy sokak lelkét sikerült megérinteni és segíteni abban, hogy ne csak a külső fények jelentsék az ünnepet, hanem a szívekben is otthonra találjon Jézus a születése napján!

Bizony a szíved is kicsi jászol ha lenne,
Újra jönne az Úr s gyermekként megszületne.
Ha Krisztus százszor is születne Betlehemben,
Elvesznél, hogyha nem jönne el a szívedben.

(Angelus Silesius)

„Terád vár egy szép ország
Nincs ott többé könnyezés…
Jézus Krisztus vár ott rám…
Isten szép országa ez…
Add át neki életed…”

November az emlékezés hónapja. Emlékezünk mindazokra akiknek élete, ragaszkodása Istenhez példa számunkra. Gondolunk azokra, akik kedvesek voltak számunkra és földi életükben segítettek abban, hogy közelebb kerüljünk a Szeretet forrásához. Mindenszentek ünnepe egyben templomunk búcsúja is.

Szent Imre, Szent Márton, Szent Erzsébet, valamennyien olyan szentjeink, akiknek élete mindig ad lehetőséget arra, hogy korunk gyermekei számára is elérhető és követhető legyen a megszentelt élet.

Az idén is sokféle módon igyekeztünk közelebb hozni és aktualizálni szeretetben eltöltött életüket. Padlóképes foglalkozások, kézműveskedés, rózsák gyűjtése, a nyugdíjas pedagógusok számára karácsonyi ajándék készítése, mind abban igyekezett segíteni, hogy nekünk itt és most, éppen úgy lehetőségünk van szeretni, mint sok száz évvel ezelőtt élő példaképeinknek. Életfeladatunk nem változik: megtanulni a szeretet nyelvét, mindinkább azzá válni, amilyennek Isten lát bennünket.

„Csak Jézusnak szolgálok,

az Ő országát várom,

mert eljön Ő, az Üdvözítő,

Jézus, hatalmas király.”

„Mária hozzád száll imánk…”

Égi Édesanyánk közbenjárásával, ebben a hónapban is sok kegyelemben volt részünk. A hónap elején Szent Ferenc különleges életét, Istenhez és a teremtett világhoz fűződő kapcsolatát dalokon, kézműveskedésen, a Kutyaszív Alapítvány részére adományok gyűjtésén át hoztuk közelebb a gyerekek mindennapjaihoz.

Mária iskolája, október imádsága: a rózsafüzér

A rózsafüzér, más néven olvasó vagy szentolvasó (latinul: rosarium) egyrészt imádság, másrészt az imádság eszköze. Elnevezése onnan származik, hogy a hagyomány szerint az első rózsafüzéreket Szent Domonkos összepréselt rózsaszirmokból készítette – rózsakoszorúnak a Szűzanya számára.

A rózsafüzér a hónap központi gondolata volt. Készíts te is rózsafüzért! címmel az alsó tagozatos diákok számára pályázatot hirdettünk, melyre sok ötletes és szép munka érkezett. A beérkezett munkákból kiállítást rendeztünk, melyet a szünet után tekinthetnek meg a diákok.

Az Egy millió gyermek imádkozza a rózsafüzért imafolyamhoz az idén is rendhagyó módon csatlakozott iskolánk. Hitoktatónknak, Éva néninek kezdeményezésére 24 órás rózsafüzér maraton-ba kapcsolódtak be intézményünk tanárai és diákjai az Egyházközséggel karöltve. A gyerekeket, a szülők jóvoltából, zsíros kenyér és tea is várta a közösségi házban.

„A rózsafüzér nagyon kedves imádságom. Csodálatos imádság! Csodálatos az egyszerűsége és a mélysége (…). Ugyanis az Üdvözlégy Mária szavainak mondása közben elvonulnak lelki szemeink előtt Jézus Krisztus életének fő eseményei. […] s eleven közösségbe kapcsolnak Jézussal – mondhatnánk – az Ő Anyjának szívén keresztül. Ugyanakkor szívünk belefoglalhatja a rózsafüzér e tizedeibe mindazt, ami egy személy, a család, a nemzet, az Egyház és az emberiség életét alkotja. Az egyéni gondokat, a felebarát, s különösen a hozzánk, a szívünkhöz közelebb állók gondjait. Így a rózsafüzér egyszerű imádsága adja az emberi élet ritmusát.” 

(Szent II. János Pál pápa)

Drága Atyám!  Kérünk Téged, áraszd ránk Lelkedet, hogy Benned új erőt nyerjünk és készen álljunk az elkövetkező tanévre. Add, hogy kézzelfoghatóan érezzük és lássuk a Te gondviselésed! Emlékeztess minket arra, hogy munkánk nem hiábavaló, hiszen a jövő nemzedékét látjuk el azzal a tudással és eszközökkel, amelyre a későbbiekben szükségük lesz. Újítsd meg szenvedélyemet bölcsességed megosztására! Adj türelmet a diákokhoz, segíts, hogy tudjak higgadt és jószándékú maradni akkor is, amikor joggal lehetnék dühös! Táplálj bennem együttérzést azok iránt, akiket rám bíztál! Türelmet kérek Tőled a szülők és a kollégák, és saját magam felé is – a tanév rutinjába való visszailleszkedéshez, a különböző szerepek megfelelő betöltéséhez, az elintézendő dolgokhoz. Áldj meg engem, és emlékeztess arra, hogy Te minden nap minden lépésénél velem vagy. Ámen.

Az elmúlt ünnepi tanév lezárása és az idei esztendő nyitányaként az Egyházmegyénk tanévnyitó szentmiséjén iskolánk főigazgatónője, Lovászné Török Magdolna a Szent Gellért díj arany fokozatában részesült. Érsek atya intézményvezetőnk áldozatos munkáját ismerte el ezzel a kitüntetéssel, melyre mindannyian büszkék vagyunk!

A 2025-2026. tanév jelmondata a Szentév mottójához illeszkedik: „ Legyetek a remény zarándokai!” Ennek szellemében indult a tanévünk szeptember 1-én, amikor a szentmisében a Szentlélek kiáradását kértük.

Elkészült iskolánk hitéleti faliújságja, melyen minden kisdiák saját kezű aláírása jelzi, hogy Jézusban bízva végzi feladatait, jár a szeretet ösvényén.

A hónap elején Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepét búcsúi szentmisében köszöntöttük. Településünk temető kápolnájának titulusa ez az ünnep. A felső tagozatos osztályok Dr. Farkas Kristóf helytörténeti előadását hallgathatták meg.

 Szeptember 14-én, a Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepén két történelmi eseményre emlékezünk: Krisztus keresztjének megtalálására, valamint visszaszerzésére.
A Szent Kereszt felmagasztalásának ünnepe 335. szeptember 13-ára nyúlik vissza, amikor Jeruzsálemben felszentelték a bazilikát, amelyet Nagy Konstantin császár emeltetett Krisztus sírja fölé. A Szent Keresztet a hagyomány szerint Nagy Konstantin császár édesanyja, Szent Ilona találta meg Jeruzsálemben. A keresztet szeptember 14-én ünnepélyesen felmutatták az összegyűlt népnek. Innen az elnevezés: Szent Kereszt felmagasztalása. Az ereklyét, amelyet később elraboltak a perzsák, Hérakleiosz császár 630 körül szerezte vissza és vitte őrzési helyére – a legenda szerint mezítláb, szegényes ruhában, a saját vállán.

Szent Gellért a pedagógusok védőszentje. Emléknapján – szintén hagyomány,  – hogy Gábor atya az iskolánkban dolgozó valamennyi munkatársért ajánl fel szentmisét. Ez a közös ünnep szeptember 24-én volt, mely Horváth Szilárd a gödi Búzaszem Kat. Ált. és Művészeti Isk. alapítójának és vezetőjének előadásával kezdődött. Címe:Búzaszem gyerekekre hangolva. Rengeteg közösségépítő ötletet hallottunk, betekintést nyertünk olyan iskola életébe ahol, a kereszténységre, a magyar néphagyományra, a családi közösségre és a természetre új magyar nevelésimodellt dolgoztak ki. Az iskolába a jelmondatuk: ”Ahogy gyermekeinket neveljük, olyan lesz az ország.”  A szentmisét Gábor atya mutatta be. A közös délután agapéval, kötetlen beszélgetéssel vált teljessé.

„Küldd az isteni szó,

legyen a béke ereje véled.

Járj mint békehozó,

kegyelem hordozó!”