Konnichiwa!

Jó napot kívánok! Mostanában ez a köszönés néha hallatszik a 2.a osztályban is, ugyanis ők japán projekt hetet tartottak az iskolában Éva néni és Iza néni segítségével.

A Művelődési Ház kiállítása adott otthont egy hónapig a japán kiállításnak. Ez adott
nekünk ötletet arra, hogy osztályunkat megismertessük ezzel a kultúrával. Persze
figyelembe kellett vennünk, hogy csak 8 évesek a tanulóink.  Ellátogattunk a kiállításra, ahol lenyűgözött minket a rengeteg  baba díszessége, színvilága. A mennyezetről ránk
tekintő sárkányok szinte repültek felénk.

23316604_1696915726999309_2784928721084526809_n23319292_1696915766999305_1566478318465337050_n

A kiállítás élményei még
napokig foglalkoztatták a
gyerekeket.
Japán mesét hallhattak a
gyerekek tanító nénijüktől,
megismerhették belőle a vi-
láglátott békákat.  A termünk-ben kiragasztottunk egy nagy plakátot Japánról, hogy ké-
pekben, rövid írásokban
közel hozzuk e távoli országot.
Megtudtuk, hogy 4 nagy
szigetből áll, milyen a
zászlójuk, mi is az a kimonó, szusi, szamuráj, japán írás. Japánról megtekintettünk a
Smart teremben egy rövid úti filmet
is. Hortiné Tóth Éva néni megtanította a gyerekeket darumadarat hajtogatni, mely
közben japán zenét hallgattunk. Rá kellett jönni, hogy ez a hajtogatás nem is olyan
egyszerű, de a végére már nagyon belejöttünk, és volt, aki többet is elkészített.
Ezt egy felhívás részeként tettük, hiszen mi is részei szerettünk volna lenni annak a
kezdeményezésnek, miszerint 1000 papírból hajtogatott darut szeretnének elküldeni
Hiroshimába, emlékezve ezzel az atombomba támadás áldozataira. Mindenkit
figyelmeztetni a múlt hibáira, a háborúk elkerülésére.

Egy diákom tanulságos  gondolatával zárom  írásomat: ,,Ha mi gyerekek is tudjuk,
hogy a háború rossz és szomorúságot okoz, akkor ezt a felnőttek miért nem tudják?”

Remélem, hogy az okos szavak eljutnak egyszer minden felnőtthöz.

20171013_155052

Fáczán Izabella, 2.a osztályfőnöke